O. Ferkov, PhD in History, Associate Professor
Uzhgorod National University, Uzhgorod, Ukraine
DOI: https://doi.org/10.17721/1728-2640.2018.139.15
THE ROLE OF THE NOBILITY OF NORTH-EASTERN HUNGARY IN THE ESTABLISHING OF PROTESTANTISM
The article focuses on the problems of the participation and role of the nobility of North-Eastern Hungary in the process of spiritual renewal, caused by the Reformation. New ideological and spiritual trends have embraced the entire Hungarian society, however, not every social group responded equally to the challenges of time. Among the first aristocrats and nobility who accepted the teachings of Luther and made significant efforts for the establishment of the Reformation in North-Eeastern Hungary were: Perenii, Dragphi, Bebeki, Druget, Batory, Magochi and others. Following large landowners, the medium and small gentry and large masses of ordinary people of various ethnic groups quickly joined the camp of Reformation.
The main activity of gentry-Protestants were focused on the philanthropy and patronage. Material support and government patronage contributed to the opening and successful functioning of schools, the training of successful young people abroad, book publishing, etc.
For the establishment of the Reformation at the lands of modern Transcarpathia the main role had the Druget’s – the landlords of Uzhanshchyna and Zempinshchina and Uzhhorod. Under the patronage of Druget’s from 1546, the Protestant community already existed in Uzhhorod.
The author observes that the limited source material and the engagement of some individual authors, the problem is not sufficiently studied. Hungarian and Slovak authors have some research, but for national historiography the theme is "terra incognita". It is the task of the proposed article – join to highlight the issue.
Keywords: Hungarian gentry/nobility, North-Eastern Hungary, Reformation, Perenii, Druget.
Full text PDF
References:
1. BODNAROVA, M. (1998). Reformacia vo vychodnoslovensych mestah v 16 storoci. In: Ulicni Ferdinand (ed.), Reformacia na vychodnom Slovensku v 16. – 18. Storoci. Persov: Biskupsky urad Vychodneho distriktu ECAU na Slovensku. Pp. 19–38.
2. BRÜCKNER, G. (1914). Szepesváraljai zsinat. Nyiregyháza.
3. Corpus Juris Hungarici. (1734). Tyrnavia: Typis academici per Leopoldium Berger.
4. DIENES, D. (2008). Sárospatak reformációja [Online]. Egyháztörténeti szemle, 9, 48–60. Retrieved from http://www.uni-miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/dienes-sarospatak-reform.htm.
5. HARASZY, K. (1931). Az ungi református egyházmegye. Adalékok az ungi református egyház történetéhez. Nagykapos.
6. HORVÁTH, J. (1953). A reformáció jegyében. A Mohács utáni félszázad magyarországi irodalomtörténet. Budapest: Akadémiai kiadó.
7. ÚJVÁRY, V. (2009). Az alispánságtól a birodalmi hercegségig, a nemes kúriától az ország legnagyobb birtokkomplexumig. Az Eszterházi család társadalmi és anyagi felemelkedése. In: Bessenyei József, Draskóczy István, eds., Pénztörténet–gazdaságtörténet. Tanulmányok Buza János 70. éves születésnapjára. Budapest. Pp. 182–200.
8. KISS, L. (2017). Mágocsi Gáspár tutorságának útja és a református egyház térnyerése Alaghy János lutheránus várnagy Abaúj vármegyei birtokain. Egyháztörténeti Szemle. Pp. 3–12.
9. KÓNYA, A, KÓNYA, P. (2013). Szlovák reformátusok a XVI-XVIII. Században. Sárospatak: Hernád Kiadó.
10. MAKAY, D. (1860). Az Ungvári helv. Hitv. Egyház történeti töredéke. Sárospataki füzetek. Pp. 429–442.
11. PÁLFFY, G. (2012). A grófi cim a 16-17. századi Magyarországon és Erdélyben ”...éltünk mi sokáig ’két hazában’...”. In: Dáné Veronka, Oborni Teréz, Sipos Gábor, eds., Tanulmányok a 90 éves Kiss András tiszteletére. Debrcen: [s.n.]. Pp. 177–191.
12. PÁLFFY, G. (2002). A magyar nemesség bécsi integrációjának szinterei a 16-17. Században. In: Fodor Pál, Pálffy Géza, Tóth István György, eds., Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Budapest: [s.n.]. Pp. 307–331.
13. PÁLFFY, G. (2011). A Thurzó család a Magyar Királyság arisztokráciájában. Egy különleges arisztokrata familia Magyarországon. Történelmi szemle, 1, 63–84.
14. RÉVÉSZ, I. (1928). Krisztus és Antikrisztus. Ozorai Imre és műve. [Online]. Retrieved from https://rmk.hungaricana.hu/en/RMK_I_5/.
15. RÉVÉSZ, I. (n.d.). Reformáció és ellenreformáció. [Online]. Magyar müvelődéstörténet. Retrieved from http://mek.oszk.hu/09100/09175/html/49.html.
16. RÉZ, L. (1899). A Drugethek és Homonna reformációja. Sátoraljaujhely.
17. SOÓS, K. (2017). A reformáció terjedése és megszilárdulása a mai Kárpátalja területén (1517-1600). Beregszász-Ungvár:„RIK-U” Kiadó.
18. SZINNYEI, J. (n.d.). Magyar irók élete és munkái. [Online]. Retrieved from http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/k/k11950.htm.
19. ZOVÁNYI, J. (1929). Protestáns lelkészek nyugtatványai régi tizedjegyzékek mellett. Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár, 13, 5–141.
20. ZSILINSZKY, M. (1907). A Magyarhoni protestáns egyház története. Budapest: [s.n.].